Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. a) Közszói előtaggal alapforma: | -i képzős forma: | Arany-patak | arany-pataki | Velencei-tó | velencei-tói v. -tavi | Sólyom-sziget | sólyom-szigeti | Szabadság-hegy | szabadság-hegyi | Kis-kőszikla | kis-kősziklai | Holdvilág-árok | holdvilág-ároki | Dunántúli-középhegység stb. | dunántúli-középhegységi stb. |
b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: | -i képzős forma: | János-dűlő | János-dűlői | Csepel-sziget | Csepel-szigeti | Duna-part | Duna-parti | Balaton-felvidék | Balaton-felvidéki | Kaszpi-tenger | Kaszpi-tengeri | Kab-hegy | Kab-hegyi | Huron-tó | Huron-tói v. -tavi | Szandaváralja-patak | Szandaváralja-pataki | Dunazug-hegység stb. | Dunazug-hegységi stb. |
A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. alapforma: | -i képzős forma: | Vas Mihály-hegy | Vas Mihály-hegyi | József Attila-lakótelep | József Attila-lakótelepi | Buen Tiempo-fok stb. | Buen Tiempo-foki stb. |
Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, lapos, dűlő, sivatag stb.; összetett szavak is: félsziget, öntözőcsatorna, holtág, fennsík, dombvidék, szőlőhegy, halastó stb. |
