Csatalovai közül Bukephalosz hátán lovagolt a legtöbb csatába Nagy Sándor. Sándor varázslatos lovának legendája rengeteg művész fantáziáját ihlette meg, az ókori világtól a modern korig egyaránt. Nagy Sándor fürdőjének festményei a Louvre múzeumban épségben maradtak fenn. Az egyik részlet, az „Átkelés a Granikosz folyón” egy olyan csatalovat ábrázol, mely a lejtős iszapos folyómederben küzd, harapva és rúgva az ellenséget.

Akárcsak a hős előd, Akhilleusz, Sándor is úgy tekintette lovait, mint akik „felülmúltak mindenki mást, ezért megérdemlik a halhatatlanságot. Poszeidón ajándékozta atyámnak, Péleusznak, aki azután nekem adta őket”.

Bukephalosz 28 és 30 éves kora között, Kr. e. 326 júniusában pusztult el az indiai árja területeken, miután halálos sebet szerzett a Hüdaszpész menti csatában. Sándor azon nyomban megalapította lova emlékére Bukephalia városát. A város a Hüdaszpész folyó nyugati partján fekszik (ma Jhelum városaként ismert, Pakisztánban).