| Dél-Amerika őserdeiben vadon él a kakaófa, amelynek gyümölcse a kakaóbab. Virágzó ültetvények voltak már Amerika felfedezése előtt Mexikó és a mai Venezuela területén. Az első kakaóültetvények az indiánok vándorlási útvonalát követték. Az aztékoknál és a mayáknál a kakaóbab többféle funkciót is betöltött. Szerepelt vallási szertartásaikon,- mint varázsital - (egy maya legenda szerint a csokoládé az istenek eledele), fogyasztották élvezeti cikként és élelmiszerként is. Ugyanakkor fizetési eszközként is használták, hiszen Amerika felfedezése előtt az adót még kakaóban fizették. Egy rabszolga ára 100 kakaóbab volt. Itt kapcsolódik be a csokoládé-történetbe Kolombusz Kristóf, aki egy maya kereskedő bárkáján találkozott eléször a kakaóbabbal,- de mint fizetési eszközzel. Haláláig nem is sejtette, hogy Európa kereskedelmében a kakaóbabnak másféle szerepe is lesz. A kakaóbab Európába átkerülve csaknem 200 évig a spanyolok kereskedelmi monopóliumát képezte s csak ezután terjedt el Európa országaiban. Spanyol krónikások jegyezték fel, hogy az indiánok által főzött kakaóital nem ízlett a hódítóknak. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert vízzel főzték és édesítés nélkül fogyasztották. Csak később, a spanyolok által betelepített szerzetesek és apácák kezdték el az európai ízlésnek megfelelő, ízesített csokoládét készíteni. |
