A többjegyű betűk kettőzésekor általában egyszerűsítünka) A többjegyű betűk kettőzésekor csak az első jegyet ismételjük meg: arany, arannyal, bocs, boccsal, lösz, lösszel, edz, eddzünk;
Arannyal, Dugoviccsal, Keménnyel, Kodállyal; stb. b) Nem egyszerűsítünk azonban az összetett szavak határán: díszszázad, fénynyaláb, kulcscsomó, kulcscsont, nagygyűlés, rongygyűjtés; Jászszentandrás; stb. c) A toldalékok kapcsolódásakor három azonos betűjegyet kettőzöttre egyszerűsítjük: mellel ( = mell+lel) naggyá ( = nagy+gyá) kellek ( = kell+lek) rosszal ( = rossz+szal) kopottól ( = kopott+tól) lösszerű ( = lösz+szerű) ( a -szerű = nem önálló szó, hanem toldalék) hosszal ( = hossz+szal) Yvettel ( = Yvett+tel) [utónév, az egyszerűsítésben köznévnek tekintjük] stb. d) Nem egyszerűsítünk a hosszú mássalhangzós végű családi nevekben: Hermann-nal, Széll-lel, Papp-pal, Rott-tal stb., e) továbbá a közszói összetételek határán: csekk-küldés, itt-tartózkodás, zsilett-tartó ê Különlegesség: blöff-féle, dzsessz-szerű stb. |
