A királyi Magyarország harmadik legnagyobb nemesércbányája működött a Zempléni-hegységben, a történelmi Abaúj vármegyében található Telkibányán. Ugyanott épült fel hazánk első porcelángyára is. Zsigmond király bányvárosi ranggal ruházta fel. "Aranygombos Telkibánya" volt a neve, mert olyan gazdag település volt, hogy a templomtorony gombját is bearanyozták. Sajnos a huszita harcokban a templom és a vár megsemmisült. Egy bánykatasztrófa miatt 1754-ig szünetelt a termelés, majd Mária Terézia újranyittatta az aranybányát. A kutatások során kaolinra is találtak, s megépítették hazánk első porcelángyárát, amelyet később Hollóházára költöztettek.