A népi, paraszti kőépítkezés a Római korban.Napjainkban számos bizonyíték van arra, hogy a Rómaiak milyen építkezési technikával rendelkeztek.
Ismerték a falazatok szerkesztési módját, a nyílásáthidalásokat, a boltívek kialakítását. Ismerték a kövek olyan elhelyezésének módját, amellyel gyönyörűre varázsolhattak egy épületet. Balácán, Acvincumban, Saváriában és még számtalan helyen árulkodik a Rómaiak építészeti tudománya.
A Rómaiak számos helyen alkalmaztak köveket, például abból építették a kutakat, a vízvezetékeket.
Hazánkban a Római építészet maradványa számos helyen fellelhető. Ilyen a Balaton- felvidék, Pécs és környéke, Sopron. Ezeken a helyeken a tudósok olyan villákat, lakóépületeket,és azok romjait találták meg, amelyek a Rómaiak keze munkáját dicsérik. Sopronban ma is látható a városfalon, hogy milyen tartós anyaggal építkeztek.
Szívesen használták a köveket lépcsők kialakításához is. Ami az egyik legcsodálatosabb, hogy szakrális célokra is használtak köveket, mind oltárok, mind fogadalmi kövek építésénél. A követ a Rómaiak nemcsak felhasználták, hanem fejtették is. Még ma is léteznek olyan kőfejtők, amit a Rómaiak kezdtek használni. A Gerecsében, a tardosi kőbányától a Dunához vezető utat, még a Rómaiak építették ki, és ma is azon az útvonalon folyik a kőszállítás. |
