1867-ben létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. Az Osztrák–Magyar Monarchia (németül Österreich-Ungarn) 1867 és 1918 között fennállt különleges dualista állam Közép-Európában. Két fele a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság volt.
Uralkodók: Ausztriában I.Ferenc József és Magyarországon I.Károly.
A kiegyezés minden szempontból szorosabb kapcsolatot hozott létre Magyarország és Ausztria között.A magyaroknak sikerült elérnie, hogy nem vezettek be egységes birodalmi törvényhozást. Léteztek úgynevezett közös ügyek: a külügy, a hadügy, pénzügy, melyeknek közös, birodalmi minisztériumai voltak.Az 1867. évi XII. törvényben és a decemberi alkotmányban bizonyos ügyek nem voltak közvetlenül alárendelve sem a magyar, sem az örökös tartományok országgyűlésének. Ennek kettős oka volt: egyrészt az uralkodó bizonyos döntési jogköröket magának akart fenntartani, másrészt a kiegyezést létrehozó magyar politikusok olyan rendszerre törekedett, amelynek nincs központi országgyűlése (azaz teljes birodalmi gyűlése). Így egy olyan intézményi rendszer jött létre, amely nem tartalmazott közös törvényhozói hatalmat, ugyanakkor valamiféle közös végrehajtói hatalommal rendelkezett.
|
