Ulti néven két kártyajáték is ismert, az egyszerű ulti és a rablóulti. Az előbbit, a hétköznapok során inkább talonmáriásnak, míg az utóbbit egyszerűen ulti néven szoktuk emlegetni. A kártyajátékok hivatalos leírásaiban ma a rablóulti szabályrendszere szerepel ulti néven.

Kártya: magyar, 32 lap
Játék típusa: ütésszerző
Játékosok: 3, (4)

Az ulti szabályai viszonylag egységesek voltak mindaddig, amíg a helyi szokásokat érvényesítő csoportok kezdték terjeszteni olykor játékidegen elemeket befogadó szabályaikat. Ma - ha nem a megszokott környezetben akarunk ultizni - nem árt szabályegyeztetéssel kezdeni a játékot.

A rablóulti három személy által játszható, összetett ütéses kártyajáték. Négyen is játszhatják, ilyenkor a mindenkori osztó kimarad a partiból. A kártya egyes színeiben a lapok alábbi hierarchiája érvényesül: ász, X, király, felső, alsó, IX, VIII, VII. Néhány esetben az alsó, X, IX lesz a sorrend, de erről később szó lesz.

A játék minden mozzanata jobbra tartással folyik. A lejátszásnál a színadási és felülütési kötelezettség érvényesül. Hívott szín hiányában adu, ha ez sincs a kezünkben, tetszés szerinti lap dobható. Az első ütéshez a felvevő hív ki lapot, majd ez a jog mindig az ütést szerző játékosé lesz.

A felvevő személye a licitálásban dől el. A letett talont felveheti a következő játékos. A jónak ítélt lapokat megtarthatja és két, tetszése szerinti kártyát kell tenni a talonba. Természetesen igyekszik olyan lapoktól megszabadulni, melyek kedvezőtlenek számára. Aki felveszi a talont, köteles a korábban elhangzottnál értékesebb, rangosabb vállalást bemondani. A licitálás befejeződik, ha az utolsó bemondást követően a két játékos passzol.

A játék célja:
A felvevő, aki egyedül játszik két ellenfelével szemben, az általa vállalt bemondásokat akarja teljesíteni, míg ellenfelei igyekeznek ebben őt meggátolni, "megbuktatni". A játék összetett feladatok teljesítése is lehet. A partit megnyeri az a fél, amelyik bemondásaival és ütéseiben több lapérték pontot szerez.