Az ökölvívás egy sportág, a legrégebbi olimpiai küzdősportok egyike.
Az első nemzeti bajnokságot 1880-ban az Angol Amatőr Ökölvívó Szövetség (Amateur Boxing Association of England) rendezte mindössze 4 kategóriában. A súlycsoportokat angol hagyományos súlymértékben fontban és stoneban (14 font) adták meg. - Pehelysúly 57 kg (9 stone),
- Könnyűsúly 63.5 kg (10 stone),
- Középsúly 71 kg (11 stone, 4 font) ,
- Nehézsúly 79,4 kg (12 stone, 7 font) felett
1884-ben jött létre az ötödik:
1920-ban hozzáadódott még három:
- Légsúly 51 kg (8 stone),
- Váltósúly 69 kg (11 stone),
- Félnehézsúly 79,4 kg(175 font).
Így alakult ki a klasszikus 8 súlycsoport.
A mérkőzéseket szorítóban rendezik. A szorító négyzet alakú, amelyet négy, megfelelően a talajhoz rögzített oszlopon kifeszített kötélsor határol. A kötélsorok által határolt terület 4,90 x 4,90 m-nél kisebb, illetve 6,10 x 6,10 m-nél nagyobb nem lehet. A szorító talaj át nemezlappal és arra helyezett ponyvával kell borítani.
A kesztyűk súlya 228 grammnál (8 uncia) könnyebb nem lehet. Mindkét kézre bandázst kell tekerni , mely nem lehet hosszabb 2,5 méternél és szélessége az 5,7 cm-t nem haladhatja meg. Ütni csakis a kesztyű elülső, párnázott részével szabad. Ez az úgynevezett ütőfelület.
Az olimpiákon, világbajnokságokon vagy Kontinentális Bajnokságokon, vagy tornákon 4 x 2 perces menetek vannak. A pekingi olimpia után helyreáll az 1996-ig létezett rend, a felnőtt férfi mérkőzések játékideje háromszor háromra módosul. Külön megegyezés alapján tarthatók 3 x 3 perces, 4 x 3 perces vagy 6 x 2 perces menetek is. Minden esetben a menetek között 1 perces szünetet kell tartani. A küzdelem megállítása intés; öltözet, felszerelés igazítása vagy egyéb más okból nem számít bele a kettő percbe.
A mérkőzés végén azt az ökölvívót hirdetik győztesnek, akit a pontozóbírók többsége győztesként hozott ki.
