Trója ostromát, azaz a trójai háborút Homérosz Iliász című eposzából ismerhetjük. A történet megismeréséhez a mitológiához kell visszamennünk, nevezetesen Péleusz és Thétisz lakodalmához. Minden isten hivatalos volt rá, kivéve Eriszt, a viszály istennőjét, aki haragjában egy aranyalmát dobott a vendégek közé a "legszebbnek" felirattal. Héra, Pallasz Athéné, és Aphrodité is vetélkedtek érte ezért, Hermész levezette őket Ida hegyére, ahol Párisz trójai királyfit - Priamosz fiát - kérték fel, ítélje meg, melyik a legszebb istennő. Párisz Aphroditének adta az almát, aki cserébe a világ legszebb asszonyának, Helenének  szerelmét ígérte. Párisz elhajózott Spártába, és megszöktette Helenét, aki Menelaosz király felesége volt. A szökés után összegyűltek a görög királyok és Agamemnon vezetésével megindultak Trója ellen.

Kilenc évig ostromolták hiába a várost és csak a tizedik évben sikerült bevenni, de akkor is csak csellel. Megépítették a falovat, aminek a belsejében válogatott vitézek lapultak és Szinon segítségével érték el, hogy a trójaiak maguk vitték be a városba. Éjszaka Szinon kiengedte Odüsszeuszt és társait a faló belsejéből. Így teljesedett be Trója végzete.