| Gerevich Aladár (Jászberény, 1910. március 16. – Budapest, 1991. május 14.), harmincnégyszeres magyar bajnok vívó
Gerevich Aladár apja mellett – aki szintén vívott – kezdett el sportolni Miskolcon. Tehetségét korán felismerték, így hamarosan már a világhírű Italo Santelli olasz mester budapesti iskolájában vívhatott. Itt vált az Olimpiai játékok története során is kivételes bajnokká, aki 6 olimpián vett részt, és mindegyikről arannyal tért haza. Fiatalon került a magyar kardcsapatba, ahol olyan egyéniségekkel vívhatott együtt, mint az akkori legjobbnak tartott Petschauer Attila. Folyamatosan felzárkózott a csapatban vívó többi világklasszishoz, és 1948-ban már egyéniben is aranyat nyert. Bizonyára lelkesítette, hogy az első fia ugyanezen a napon születt. Fiai (György és Pál) szintén eredményes vívókká váltak. Felesége és apósa is olimpiai érmek birtokosai voltak.
Gerevich Aladár, „Ali bácsi” még 50 évesen is olimpiát nyert. Amikor megkérdőjelezték az indulását, ő kihívta a fiatalokból álló csapatot, és mindenkit legyőzött. Hallatlan saját eredményei mellett a nevelésben is kiemelkedő volt, tanítványai rajongtak érte.
1988-ban megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát.
Olimpiai eredményei kardvívásban: Csapat arany: 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960. Egyéni eredmények: 1936 bronz, 1948 arany, 1952 ezüst. Emellett tőrvívásban is nyert bronzérmet. Az olimpiai érmeken túl még 19 világ- és Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett.
Az elképesztő eredménysor értékét még tovább fokozza az a tény, hogy Gerevich Aladár pályafutásának csúcsán két olimpia is elmaradt a második világháború miatt.
|
