Kőrösi Csoma Sándor Csoma Sándorként látott napvilágot (Kőrös, 1784. március 27. (Erdély)-Dardzsiling 1842. április 11.), a tibetológia megalapítója. Erdélyben, Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban tanult, majd Göttingenben. Életének célja, hogy megtalálja a magyarok őshazáját. Tudatosan készül a nagy útra, nyelveket tanul, aszkéta életet él. 1819 november 24-én indul ázsiai útjára. Eljut Tibetbe és Szkander bég néven ma is tisztelik a tibeti kolostorokban. A világ nyelvészként becsüli. Fontosabb munkái: Tibeti-angol szótár; A tibeti nyelv nyelvtana (angol nyelvű); Szanszkrit-tibeti-angol szótár; Tibeti tanulmányok; Buddha élete és tanításai. Széchenyi István következő szavai olvashatók a dardzsilingi síremléken:" Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve-Kőrösi Csoma Sándor- bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében."