A jegyző szakmailag képzett, közigazgatási gyakorlattal rendelkező vezető. A jegyző megbízatása – mivel a funkció szakmai és nem politikai jellegű - nem igazodik az önkormányzati választási ciklusokhoz. A jegyző ennek megfelelően nem választás, hanem kinevezés útján nyeri el munkakörét, a kinevezés határozatlan időre szól. Tekintettel arra, hogy a jegyzői teendők kifejezetten igazgatásszervezői, jogalkalmazói szakmai tartalmúak, a törvény biztosítékot teremtett ahhoz, hogy a választott önkormányzati vezető, a képviselő-testületi tagok választási ciklusonkénti cserélődése mellett, a független szakmai hivatali szervezet és annak vezetője változatlan maradjon. Garanciát jelent ez az időszakonkénti vezetői változások után is a szakapparátus stabilizálására, az igazgatási munka folyamatos, szakszerű ellátására. A jegyző kinevezésének jogát a képviselő-testület gyakorolja, az a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskör.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint a jegyző köztisztviselő, s ebből eredően közszolgálati jogviszonyban áll. A jegyző kinevezése előtt a kisebb településeken a képviselő-testületnek döntenie kell arról, hogy az önkormányzat önálló jegyzőt kíván-e foglalkoztatni vagy körjegyzőséghez csatlakozik. Az önálló hivatal létrehozása melletti állásfoglalás egyúttal kötelezettséget is ró a képviselő-testületre, nevezetesen a jegyző kinevezésének kötelezettségét. A törvény ide vonatkozó szabálya ugyanis kogens jellegű, a jegyző kinevezését nem csupán jogként, de kötelezettségként is megfogalmazza. A képviselő-testület tehát nem mérlegelheti, hogy kinevez-e jegyzőt vagy sem. Ennek nem csupán elvi, de gyakorlati jelentősége is van. Az önkormányzati működésnek ugyanis előfeltétele, hogy a képviselő-testület hivatali szervezetét is kialakítsák, és az a szakapparátus vezetésére felkészült jegyzővel rendelkezzen.

A törvény a jegyző kinevezésére irányuló kötelezettség teljesítését nem köti határidőhöz.

Nyilvánvaló azonban, hogy a törvény előírt határidő nélkül is kötelezettséget jelent, tehát törvénysértő a nem teljesítése vagy a teljesítésének alapos indok nélküli többszöri elhalasztása. A törvényi kötelezettséget az általában ésszerűnek, elvárhatónak tartott időn belül teljesíteni kell. Amennyiben pedig a képviselő-testület saját hibáján kívüli okból nem tudja a jegyzői munkakört betölteni (például nincs pályázó), arról kell döntenie, hogy körjegyzőséghez csatlakozik.