A csoportmérőzések után azonban már mindenki a brazilokról beszélt. Játékosai szellemes, technikás támadófutballal nagy hatást tettek a szakemberekre és elbűvölték a közönséget. Wales ellen ugyan 75 percet kellett várni az egyetlen gólra, de az megérte. Az alig 17 éves Pelé első vb-gólját lőtte. Diditől kapott átadást, két rátámadó ellenfele felett átemelte a labdát, átejtette a kifutó kapust, és a mellén táncoltatva vitte a kapuba a labdát. Futballkirály született.

A franciák elleni elődöntőben már uralkodott: háromszor talált a hálóba, káprázatosan játszott. Ekkor kapta a Fekete Gyöngyszem elnevezést. Brazília 5:2-re „leszambázta" a pályáról riválisát.

Nem volt ez másként a fináléban sem. A csatársor jobb szélén egy görbe lábú ördög őrjítette a védőket: Garrincha. 10-es mezben pedig a csodálkozó szemű siheder, Pelé mókázott, bukfencezett és bravúroskodott. Egy pemzli-bajszú hosszú néger a pálya közepén bűvölte a labdát: Didi. Nagyvonalú karmesterként intézkedett és vezényelt, beintett és leintett. A brazilok sziporkázó játékkal állva hagyták a svédeket.

Pelé összesen 1363 mérkőzésen lépett pályára és 1281 (más számítások szerint 1284) gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 0,93 volt. 111 (szigorúbb elvek szerint 92) válogatottsága során 97 (77) alkalommal talált a hálóba. 1958-ban állította fel a Sao Pauló-i bajnokság gólrekordját, amikor egy szezonban 139 gólt lőtt.

Könyvet is írtak róla Pelé, a fekete gyöngyszem címmel (1966). Fritz Hack, a könyv szerzője, sokáig Dél-Amerikában élt. Avatott ismerője volt a brazil labdarúgásnak, s mivel fiatal korában, a II. világháború előtt maga is kiváló játékos volt - harminckétszer játszott a német válogatottban -, könyvében szakértő szemmel elemzi Pelé játékát, tudását.