A film az alkotók szándéka szerint a pusztai népeknek állít emléket, témájában a hun, avar, magyar mondavilágokból merítkezik. Elsősorban a Fanyűvő és Fehérlófia mesék, illetve mondák tartalmát ötvözi a főhősök azonosításával – ellentétben Arany László meséjével, ahol különböző a két mesealak –, de a narrációval nem kísért első néhány percben az eredetmondák motívumai is felbukkannak, így az Ősanya, Ősapa, világfa. Főhőse, aki Fehérlófia és Fanyűvő is egyben, emberfeletti erejű fiú, aki anyja, a fehér ló halála után útnak indul, hogy megkeresse és legyőzze a sárkányokat, akik hatalmukba kerítették a világot. Megbirkózik a szintén hatalmas erejű Kőmorzsolóval és Vasgyúróval, akik szintén a fehér ló gyermekei, és barátságot köt velük. A sárkányok lakóhelyét, illetve az alsó világ bejáratát keresve egy fa odújában szállásolják el magukat, onnan indulnak kutató útjaikra. Egyikük mindig otthon marad kását főzni és kötelet fonni. A Hétszűnyű Kapanyányi Monyók az otthonmaradottat megkísérti, kér a kásából, s mikor nem adnak (Kőmorzsoló és Vasgyúró) a hasukról eszi meg azt. Fanyűvővel azonban nem bánik el. A hétszűnyű, akinek a szakállát Fanyűvő a fa hasadékába szorította, ki akarván szabadulni kidönti a fát, aminek tövében megtalálják az alsó világ bejáratát. Fehérlófia odalent legyőzi a három sárkányt és kiszabadítja a három királylányt a fogságból. A királylányokat Kőmorzsoló és Vasgyúró fel is húzzák, de Fehérlófiát lent hagyják. Fehérlófia talál egy griffmadárfészket, majd amikor egy kígyó fel akarja falni a fiókákat, megmenti őket. A madár hálából felviszi Fehérlófiát e világra, igaz, hogy közben Fehérlófia kénytelen megetetni vele a fél lábát, hogy a griff bírja erővel. De a griff gyermekei varázsfűvel visszaforrasztják Fanyűvő lábát, amit hálából a griff visszaöklendezett.