1953. november 25-én játszották Londonban „az évszázad mérkőzése”-ként is emlegetett Anglia–Magyarország-derbit. A találkozót nagy várakozás kísérte, hiszen az angol csapat hazai pályán ekkor már 90 éve veretlen volt (kivéve a brit szigetek csapatait). A Wembley-stadion 105 000 nézője már az első percben magyar gólt láthatott, hiszen Hidegkuti Nándor betalált Merrick kapujába.

Ebben a félidőben még 5 gólt láthatott a közönség, hiszen a magyar csapatból még betalált Hidegkuti a 22., Puskás a 25. és a 29. percben, valamint az angolok közül Sewell a 14., Mortensen a 38. percben, így az eredményjelző 45 percnyi játék után 4 : 2-es állást mutatott a javunkra. Puskás Ferenc azóta is legendás gólja a 25. percben esett meg, mégpedig egy parádés támadás befejezéseképpen.

Budai a felezővonalnál vette el a labdát Robbtól, amely Buzánszky révén jutott el Puskáshoz, aki egyből továbbadta Bozsiknak, és ő laposan Hidegkutinak passzolt, ekkor Wright megtámadta csatárunkat, így ő Budaihoz passzolt, aki a teljesen üresen robogó Czibornak adta a labdát, aki középre, az érkező Puskás elé gurította a labdát, aki lekezelte a játékszert, és mikor mindenki kapura lövést várt tőle, az érkező Wright elől ballal visszahúzta, és félmagasan, óriási erővel a kapu bal sarkát lőtte ki. Ezt a gólt azóta is sokszor emlegetik azok, akik egy kicsit is értenek a labdarúgáshoz. A szünetben biztos nem kapott dorgálást az Aranycsapat Sebes Gusztáv szövetségi kapitánytól, hiszen tökéletes játékkal 2 góllal vezettek az angolok ellen.

Alig telt el 5 perc a második félidőből, Bozsik József máris betalált, ezzel 5 : 2-re módosította az állást. Hidegkuti nem sokkal később szintén gólt ért el, ezáltal 6 : 2 lett az állás, az eredmény ismeretében mondhatjuk azt, hogy magyar csapat csillapította mérhetetlen góléhségét. Az angolok erejéből már csak a szépítésre futotta, Ramsey talált be Grosics kapujába az 57. percben, 11-esből.

A magyar csapat a következő összeállításban lépett pályára: Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II. László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán. A magyar csapat kapujába a 78. percben állt be Gellér, de ezután az eredmény már nem változott.

Az Aranycsapat a 6 : 3-as meccsel írt sporttörténelmet. Az 1954. május 23-án rendezett  budapesti visszavágót kevesebbet emlegetik, pedig azon az angolok legrosszabb rémálmai váltak valóra: a magyarok 7 : 1-re legázolták őket, ahogy az akkori pesti vicc mondta: "Az angolok egy hétre jöttek és 7:1-re mentek". Máig ez az angol labdarúgó-válogatott legnagyobb arányú veresége.