| Azonban egy idő elteltével a titánok között viszály tört ki és a Kronosz uralmával elégedetlenkedők Zeuszhoz pártoltak át, ezzel jelentősen javítva a lázadók helyzetén. A harc már tíz éve folyt, de egyik fél sem tudott győzelmet kivívni, mígnem Zeusz Gaia tanácsára felhozta a Tartaroszból a fogságba zárt Hekatonkheireket és Küklópszokat. A Küklópszok hálájuk jeléül Zeusznak villámokat, Poszeidónnak háromágú szigonyt, Hádésznak pedig láthatatlanná tévő sisakot kovácsoltak. Új szövetségesei és fegyverei segítségével végre döntő csapást mérhetett Kronoszra és támogatóira, apját megfosztotta hatalmától, a Titánokat a Tartaroszba záratta és magát nyilvánította legfőbb istenné. Hogy a hatalom miatt ne törjön ki viszály közötte és két bátyja között, azt javasolta, hogy osszák fel a világot. A kérdést sorshúzással döntötték el, Poszeidón a tengert, Hádész az Alvilágot, Zeusz pedig az eget kapta. Győzelme után elfoglalta székhelyét az Olümposzon, majd elindult, hogy méltó feleséget találjon magának. Hálásan emlékezett a segítőkész Métiszre és úgy gondolta, hogy megszerzi asszonyául a bölcs, mértékletes és nem kevésbé szép istennőt. Métisz lévén alacsonyabb rangú nem fogadta kitörő örömmel Zeusz közeledését és különböző alakokat öltve próbált menekülni kérője elől, azonban Zeusz utolérte és ezután már nem ellenkezett többé. Mikor Métisz teherbe esett, Zeuszt Gaia és Uranosz keresték fel, elmondták neki, hogy a végzet felettébb bölcs és erős gyermekeket ígér feleségének. Előbb egy leánya fog születni, aki bölcsesség dolgában felülmúlhatatlan lesz, majd pedig - ha ismét teherbe esik - egy fiút, ki erőben fogja túlszárnyalni apját és ledönti trónjáról. Zeusz mindenképpen meg akarta akadályozni az uralomváltás lehetőségét, s ezért asszonyát Gaia és Uranosz tanácsára ágyába csalta, majd mikor az elaludt hirtelen lenyelte. Métisz továbbélt Zeusz testében és bölcs tanácsokkal, jóslatokkal látta el urát, leányukat Pallasz Athénét Zeusz később saját fejéből szülte meg. Második feleségeként Themiszt választotta, aki ugyancsak okos és szép asszony volt. Házasságukból születtek a Hórák, Homonoia és Adikia. Zeusz ezután más istennőkkel is szerelmi viszonyra lépett: Mnémoszünével a Múzsákat, Dióné Ókeánisszal Aphroditét, Eurünomé Ókeánisszal a Khariszokat, Élektra Pleiásszal Iasziónt, Démétérrel Perszephónét és Iakkhoszt, Szelénével Pandiát, Erisszel pedig Átét és a Litákat nemzette. Ennyi szerelmi kaland után, megint felötlött benne a gondolat, hogy ismét törvényes feleséget keres magának. Ahogy bolyongott, hogy hozzá illő istennőt találjon, eljutott a Peloponnészoszon fekvő Argoliszba is. Itt meglátta szép és büszke nővérét Hérát, aki magányosan sétálgatott a Thornax-hegy tövében. Szerette volna elcsábítani, de tudta, hogy az erényes Héra úgysem állna kötélnek, ezért cselhez folyamodott. Hatalmas zivatart bocsátott a földre, Héra megindult a hegynek fölfelé és menedéket keresve húzódott meg a dúslombú fák alatt. Zeusz csak ezt a pillanatot várta, kakukknak álcázta magát, mint aki bőrig ázott a hirtelen jött zivatarban és reszketve, csapzottan szállt az istennő ölébe és Héra szíve megesett a madáron, köntösébe takarva melengetni kezdte. Ekkor viszont Zeusz hirtelen magára öltötte eredeti alakját és megpróbálta Hérát szeretőjévé tenni, de nővére erélyesen védekezett, s kérte, hogy ne tegye, már csak anyjuk miatt se. Zeusz erre ünnepélyesen megfogadta, hogy feleségül veszi és az istenek királynőjévé avatja. Héra elfogadta Zeusz ajánlatát és boldog szerelemben egyesültek. Zeusz feleségül vette nővérét, akivel Héphaisztoszt, Arészt, Hébét és Eileithüiát nemzette. Zeusz nagyon tisztelte asszonyát, kívánságait teljesítette, sokszor bizalmasan tanácskozott vele és a többi istentől is megkövetelte a feltétlen tiszteletet. Ha Héra belépett az Olümposz termeibe, az isteneknek felállva kellett üdvözölniük. Ennek ellenére Zeusz szívesen nézett más nők után, amit Héra természetesen nem csekély féltékenységgel kísért figyelemmel. Az istenek ura számos istennővel csalta meg feleségét, Létó Artemiszt és Apollónt, Maia pedig Hermészt szülte neki. Szívesen válogatta kedveseit a halandó leányok soraiból is, többek között Európától származott Minósz, Rhadamanthüsz és Szarpédón, Aiginától Aiakosz, Danaétól Perszeusz, Antiópétól Zéthosz és Amphión, Szemelétől Dionüszosz aki isten lett, Iótól Epaphosz, Lédától Polüdeukész és Heléné és Alkménétől Héraklész. Ezek a gyermekek egytől egyig kiváló hősök lettek, de Héra kíméletlenül üldözte nem csak férje kedveseit, hanem gyakran azok utódait is. Zeusznak pedig olyan jeleneteket rendezett, hogy csakúgy visszhangozták a márványfalak, a földön pedig viharok söpörtek végig. Gyakran civakodtak emiatt, de Zeusz valahogy mindig kiengesztelte haragvó asszonyát és életük békésen folyt tovább. |
