A II. Világháború miatt elmaradt a Tokióba, majd Helsinkibe tervezett 1940-es és a Londonba tervezett 1944-es Olimpia, így a XI. után a XIV. Játékokra került sor 1948-ban a brit fővárosban. A Wembley-stadionbéli megnyitón 59 ország több mint 4000 sportolója vonult fel. A magyarok számára sikerekben és érmekben gazdag volt a londoni Olimpia. Elek Ilona, 12 évvel első olimpiai aranyérme után ismét bajnok lett tőrvívásban. A kardvívók sem szakítottak a jól bevált hagyománnyal; a csapat aranyérme mellett Gerevich Aladár az egyéni aranyat is kiérdemelte. A dobogó legfelső fokára állhatott két ökölvívő: a harmatsúlyú Csík Tibor és a középsúlyú Papp László, és bajnok lett a szupernehézsúlyú bírkózó Bóbis Gyula is. A két magyar aranyatléta a távolugró Gyarmati Olga és a kalapácsvető Németh Imre lett. Ezen az Olimpián lett bajnok a céllövő Takács Károly, valamint talajon a tornász Pataki Ferenc. A magyar küldöttség összesen tíz arany-, öt ezüst- és 13 bronzéremet szerzett.