Pelé (eredeti nevén Edison Arantes do Nascimento, Brazília, Três Corações, 1940. október 23. – ) háromszoros világbajnok brazil labdarúgó. Pelé életében 1363 mérkőzésen lépett pályára és 1281 (más számítások szerint 1284) gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 0,93 volt. A legenda szerint szülővárosa mellékutcáiban tanult meg focizni, itt rúgta labdaként a ronggyal kitömött zoknit. Szegény családban nőtt fel, amelyben a futballnak nagy hagyományai voltak. Apja, ragadványnevén Dondinho, ígéretes középcsatár volt, de pályáját derékba törte egy sérülés. Edison már kisgyerekként is élt-halt a fociért. Anyja, labdarúgó felesége lévén, azt tapasztalta, hogy ebből a sportból nem lehet megélni, ezért ellenezte, hogy a fia is ezt a pályát válassza, ám mindhiába: Edisonnak vérében volt a futball. Erről maga Pelé később így nyilatkozott: "Focistának születtem, ahogy Beethoven muzsikusnak. Olyan nekem a futball, mint valami vallás. Imádom és istenként tisztelem a labdát." A mindössze 172 cm magas, 68 kg-os játékost egész pályafutása alatt izmos, jó kötésű sportolónak ismerték, akiben a fizikai erő bámulatos labdaérzékkel és az ellenfelek gyengéinek ösztönös felismerésével párosult. Posztjai: összekötő és középcsatár. Ifjúként a játéktéren még gyakran elvesztette a fejét, de hamar megtanult uralkodni magán, s a sportszerűség és az önfegyelem mintaképe lett. A futball koronázatlan királyának tekintik, noha 16 éves korában elszenvedett súlyos térdsérüléseinek következményei egész pályafutását végigkísérték. Az alig 17 éves Pelé első vb-gólját lőtte. Diditől kapott átadást, két rátámadó ellenfele felett átemelte a labdát, átejtette a kifutó kapust, és a mellén táncoltatva vitte a kapuba a labdát. Futballkirály született. A franciák elleni elődöntőben már uralkodott: háromszor talált a hálóba, káprázatosan játszott. Ekkor kapta a Fekete Gyöngyszem elnevezést. Brazília 5:2-re „leszambázta" a pályáról riválisát. |