Ismertetői: középnagy, robusztus gyík, feje viszonylag nagy, végtagjai erőteljesek, farka hosszú vagy igen hosszú. Alsó állkapcsa és torka gyakran pompás kék, hasi oldala többnyire egyszínű sárga, zöldes vagy fehéres. A hím feje hosszabb és domborúbb, háta élénk, gyakran csillogó zöld, apró, fekete pettyekkel behintett, torkának kék színe feltûnőbb. A nőstény hátát gyakran hosszirányú sorokban álló, sötétebb zöldesbarna foltok díszítik. A hát szélén egy-egy szürkésfehér csík húzódik. Torka csak nász idején kék, egyébként lilás. A nőstények rendszerint kisebbek a hímeknél. A zöld gyík elterjedési területének nagy részén, így Magyarországon is, a legnagyobb gyíkfaj. Testhossza akár 40 centiméteres is lehet, amelyből 60%-ot a fokozatosan elvékonyodó farok tesz ki. Elterjedési területe: Közép- és Dél-Európa, Kréta szigetéig. Élőhelye: napos, meleg, de nem túl száraz helyeken, vízpartokon, erdõk peremén, bozótos útszéleken, füves, sziklás területeken él, a tengerpartoktól a hegyvidékekig, 2000 m magasságig. Tápláléka: nagyobb rovarok, pl. bogarak, szöcskék és sáskák. |
